A mesterséges intelligencia alapú fordítórendszerek egyre szélesebb körű elterjedése komoly változásokat hozott az utóbbi években a laikus fordítók és a szakemberek (fordítók, tolmácsok) életébe. Dr. Lesznyák Márta előadásában a mesterséges intelligencia által támogatott fordítás kérdését járta körbe.
A Szegedi Tudományegyetem Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás című projektje és az SZTE Szabadegyetem e félévben is két alkalommal működnek együtt digitalizációs, innovációs, tudománykommunikációs témákban. Az előadássorozat negyedik alkalmán Dr. Lesznyák Márta, a Bölcsészettudományi Kar Angoltanárképző- és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető docense, a 2019-ben alakult Fordítói- és Utószerkesztői Kompetencia Kutatóközpont elnöke előadásának célja az volt, hogy laikus felhasználóknak nyújtson támpontot abban, hogy hogyan lehet hatékonyan felhasználni a mesterséges intelligenciával támogatott fordítást. A laikus felhasználók ismerete a gépi / mesterséges intelligencia által támogatott fordításról igen csekély, ezért fontos e területen a tájékozódás és a tudatos használat.
Hogyan fordít az ember és hogyan fordít a mesterséges intelligencia? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a neurális gépi fordítómotorok, a nagy nyelvi modellek és a mesterséges intelligencia? Milyen szerepe van a humán fordítónak, a szakfordítóknak a fordítás folyamatában? Milyen pozitívumai és veszélyei lehetnek a mesterséges intelligencia által támogatott fordításnak?
Kép forrása: Pixabay
Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az előadás, melyből a hallgatóság megtudhatta, a 2015-től megjelenő neurális gépi fordító rendszereket a nagy nyelvi modellekkel egyetemben kiszámíthatatlanság jellemzi. A fordítás minőségét számos tényező meghatározza, mint például a nyelvpár (attól függően, hogy mekkora nyelvi korpuszon tanítják be a nagy nyelvi modelleket és gépi fordítómotorokat), a fordítás iránya, a fordítandó szöveg témája, műfaja. A mesterséges intelligencia által támogatott fordítás pozitívumai között megemlíthető a viszonylag kevés nyelvtani hiba, a gördülékeny, koherens szövegek, ugyanakkor terminológiai hibák, félrefordítások veszélye áll fenn, információ-közvetítési hibák, szintaktikai helytelenségek, következetlenségek, kohéziós problémák, pragmatikai hibák, kulturális elemek fordítási hibái tapasztalhatók, melyek kiküszöbölésére humán beavatkozás szükséges.
Az előadás arra is kitért, hogy miért fontos tudatos felhasználóként használni e támogató eszközöket, milyen döntéseket szükséges meghozni a fordítások során, mikor, milyen szövegek esetében elengedhetetlen szakember, szakfordító bevonása a fordítás folyamatába. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre gyakoribb a nagy nyelvi modellek hibrid használata a fordítási folyamatban. A nagy nyelvi modellek ez esetben csak segítik, támogatják a fordító alkotó munkáját. Az előadás a nagy nyelvi modellek és gépi fordítóprogramok használatához kapcsolódó etikai kérdések tárgyalásával zárult. Ezek közül Lesznyák Márta az érzékeny adatok megosztását és a szerzői/fordítói felelősség problémáját emelte ki.
Az előadás teljes terjedelmében az alábbi
linken tekinthető meg.
